Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Farsang és kereszténység?

2015.02.16

a                            Farsang és Keresztyénség?

 

  • kereszt.png
  • buso.png

 

  • A farsang szó a bajor-osztrák vaschang-ból származik, németül Fasching-nak mondják. Így nevezték a középkorban a "bolondosan beszélők gyülekezetét", amelynek tagjai ilyenkor bátran megmondhatták a máskor tilos igazságot, éppen a "bolond beszéd" védőpajzsa alatt.
  • A szokás az ötezer évvel ezelőtti Egyiptomba, az Ízisz istennő tiszteletére rendezett lakomákra nyúlik vissza. Ilyenkor eltűntek a társadalmi rangkülönbségek, a rabszolgák is az uralkodók asztalánál foglaltak helyet.
  • A görögök Dionüszoszt, a bor, a mámor, a termékenység istenét tisztelték, a rómaiak pedig Saturnus gabonaistennek Lupercalia-ünnepeken kecskét szenteltek. A szaturnáliáknak nevezett ünnepnapokon a római rabszolgák nyilvánosan bírálhatták, sőt, meg is dobálhatták uraikat - igaz, csak apró rózsaszirmokkal. Talán innen ered a ma is kedvelt konfetti hintése.

Farsangi hagyományok:

  • Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében.
  •  A királyi udvarban jelentős volt az olasz hatás.
  • A farsanghoz számos termékenységvarázsló illetve termésvarázsló cselekmények és hiedelmek kapcsolódnak. 

A farsang keresztény/katolikus háttere

 A farsangot inkább a profán hagyományok jellemzik, erre az időre esik több katolikus egyházi ünnep és (Szt Balázs, →Balázsáldás, Szt Dorottya, →Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, stb.)

A kisfarsang a farsang idejére eső →csonkahét;  a →hamvazószerda és →nagyböjt első vasárnapja közti napok. Csütörtökön még megették a farsangi ételmaradékot (→kövércsütörtök). Pénteken a 20. sz. elejéig idős asszonyok elmondták Krisztus Urunk töviskoronája zsolozsmáját (→pénteki zsolozsma). Szombaton a német eredetű falvakban a →sajbózás szokása élt . A kisfarsang a karácsonyt megelőző mulatozás ideje volt, a gazdasági év lezárulását ünnepelték. A telet megelőző munkák és azok lezárulásának ideje. Kisfarsang után egészen nagyfarsangig tilos esküvőt tartani vagy bálozni.

 Jóslás, varázslás hatja át a farsangi mulatságokat, hagyományokat, de ugyanezt a keveredést figyelhetjük meg a szentekről szóló hagyományok babonás fennmaradásában is.

  • Vince napja:  

Január 22. a farsangi ünnepkör egyik jeles napja: ez "Vince napja". De miről is szól a Vince nap? Vince országosan ismert borvédőszent volt. Napja általános termésjóslónap. Vincét a középkortól kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját.

  • Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Február 2. a farsangi ünnepkör egyik jeles napja: arra emlékeznek a katolikusok, hogy Szűz Mária, Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. S a keveredés, babonás hit: A népszokás szerint, keresztelésig az újszülött mellett világított a gyertya, hogy a „pogánykát" a gonosz, rossz szellemek ki ne cseréljék. Amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében stb.[1]Szerepel a katolikus egyház évi ünnepei között

  • Balázs-nap

Február 3. a farsangi ünnepkör egyik jeles napja: ez "Balázs-nap".Szent Balázst régebben az állatok patrónusaként is tisztelték. A Szent Balázshoz és a madarakhoz fűződő, már igen elszigetelődött képzetkör még a kora kk-ból való, és megelőzi a ferences lelkiség term-kultuszát.[2]/ugyancsak szerepel a katolikus egyházi ünnepek között/

  • Gergely/ Gergely-járás/

IV. Gergely pápa (827-44) rendelte el, hogy Elődje ünnepnapja az iskolás gyermekek sajátos ünnepe legyen. A Gergely-járás rendeltetése kezdetben az iskolások toborzása volt. A középkorban a tanév téli és nyári félévre oszlott. A téli félév novemberben, a nyári márciusban kezdődött./katolikus háttere összefüggésben van a céljával/Az újkorban az evangélikus iskolák is átvették játékos katonai toborzás jelleggel, de több helyen, így Brassóban, a későbbi időkben május első napjára került át.

Farsangi hiedelmek:

A középkori emberek azt hitték, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap elgyengül (hiszen a nappalok rövidebbek, az éjszakák hosszabbak) , és ártó szellemek, boszorkányok kelnek életre. A jelmezes felvonulás, a zajok, a boszorkánybábú égetése éppen ezen ártó lények elüldözését volt hivatott megvalósítani. Sok helyen tüzes kereket görgettek, nagy máglyákat raktak, mert úgy hitték a tűz ereje, segíti a Napot, hogy újra erőre kapjon. Eredetileg azért öltöztek jelmezbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. A régi babonákat mára elfeledték az emberek, de a jelmezes felvonulások megmaradtak. Egyes helyeken a régi népszokásokat is őrzik.

  • Karneválsarkany.jpg

 

A farsangi szokásoknak és karneválnak van még egy sokkal régebbi időkből eredeztethető vetülete, amellyel a második dia tartalmaz. A karneválnak a Dionüszosz ünnepekkel való rokonítása is ismeretes, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz ünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esik egybe. Ez az ún. kis Dionüszia. A falvakban ezt december-január között ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. Ennek fényében készültek a következő diák, amelyekkel, mintegy rokoni kapcsolatot figyelhetünk meg a Magyarországon is jellemző farsangi hagyományok és azok mély sötét gyökereiről.

Jó lenne, ha csupán babona lenne…!

 A bika Isten vagy szarvas Isten képe megjelent Mohenjo Daro-ban, a kora kelta civilizációban, a minói-ban és bizonyos dél-kelet ázsiai térségekben (Kambodzsa és Bali). Kr.e. 4000-óta az indiai civilizáció fejlődött. Sumér emberek érkeztek Mezopotámia felől Indiába, így hatással voltak a Közel-Kelet, Kréta és Görögország régióira egyaránt. Kr.e. 3000 óta az árja invázióig, az indiai civilizáció párhuzamosan fejlődött a sumér és knósszoszi-val, ami teljes egészében hatással volt Európára is, valamint India keleti és közép részére, Dél-Kelet Ázsiával együtt. Ha megfigyeljük a különböző farsangi álarcokat ezek visszaköszönnek. Ezt a hasonlóságot figyelhetjük meg, a következő képen:

dionuszosz.jpgBusójárás:

„Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagyarányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját.

Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busó csoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.”[3]

boszorkanysag.png

Kiszebáb égetés:

A babona szerint a kiszebáb égetése megszabadítja az embereket minden bajtól. A téltemető népszokás igen kedvelt volt a falusi népek körében.  Ma már csak elvétve találkozhatunk ezzel a szokással. A lényege, hogy a gyermekek kiszebabát és zajkeltő szerszámokat készítenek, mellyel a Fő térre vonulnak. A vonulás közben hangosan zörgetik szerszámaikat és télűző rigmusokat kiabálnak. (Kisz, kisze haj! Elűzzük a betegséget, behozzuk az egészséget, haj!) A vonulás a téren felállított máglyánál ér véget, ahol az összegyűlt személyek gondűző cédulákat tűznek fel a kiszebabára, majd bedobják a tűzbe. A papírokra azt írják fel, hogy ki mitől szeretne megszabadulni. A máglya elhamvadásáig tavaszköszöntő versikéket és dalokat énekelnek.[4] Ez rendkívül hasonló a woodoo, vagy vuvu vallás vrázslásához.A Vudu Haiti eredetű misztikus vallás, bár a haitiak 80%-a keresztény, saját bevallásuk szerint 100%-uk vudu hívő. Nincsenek írott szabályai, a vudu papok (houngan) és papnők (mambo) évszázadok óta őrzik titkait. Ez számomra félelmetes.   A vudu fontos kellékei a babák (wanga), bármilyen anyagból készülhetnek, általában zsír, viasz, kenyérmorzsa az alapanyaguk, de készülhetnek fából, rongyból is. Csak saját készítésű babák lehetnek hatékonyak. A babák kitömésére szalmát vagy gyapotot használnak, melyet tyúkvérrel festenek meg.

Számomra különösen félelmetes, amikor ezt a „szertartást „kisgyermekekkel végzik. Játékosan bevezetve őket az okkultizmus világába.

A dián megfigyelhető a jellegzetes „boszorkánykör”, amely a sátánisták és a boszorkány szertartások jellegzetes kelléke.

Meg kell vizsgálnunk, hogy hol van a helyünk. Isten igéje figyelmeztet erre bennünket. Elfogadjuk vagy sem. Követjük-e a bátor reformátorok örökségét, vagy más utat választunk.

„Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek őt; ha pedig Baál, kövessétek azt.” I. kir.18.21.

Illés döntésre hívta a népet. A nép azonban nem vállalta a döntés felelősségét, hallgat (21). Illés fájdalmasan egyedül maradt. (22) Amikor útelágazáshoz érünk, nem lehet erre is meg arra is haladni, főként nem lehet az „arany középutat” választani, mert ott árok, szakadék, vagy járhatatlan, göröngyökkel szaggatott terület veszélyeztet bennünket. Csak elméletben létezik középút, a valóságban mindig dönteni kell, vagy erre megyek, vagy arra. Az Isten ügyét illetően ez még inkább érvényes. Itt a döntés előbb - utóbb kikerülhetetlen. Elérkezik az idő, amikor nem sántikálhatunk többé kétfelé, vagy Őt válasszuk, az élő Urat, aki Krisztusban megváltott; vagy pedig „útfélen” rekedünk, tövisek között szorongva, göröngyök között botolva, mint akik elvesztek. Áldott legyen az Isten, aki elvégezte, hogy megismerhettük Őt, és feltámadásán k erejét (Filippi 3,10).[5]

Te kit választasz?

jezus.pngo-vagy.png

[1] http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/238.html

[2] http://lexikon.katolikus.hu/B/Bal%C3%A1zs.html

[3] http://www.mohacsibusojaras.hu/?b=2

[4] Néprajzi Lexikon,

[5] http://igemellett.blog.hu/2012/12/22/_21_meddig_santikaltok_meg_ketfele_1kiralyok_18_20

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

vélemény a hagyományokról

(Gyöngyi, 2016.03.04 16:22)

Nagyon jól,érthetően meg van fogalmazva,hogy egy Krisztust követőnek miért nem szabad ezeket az úgymond világi hagyományokat megtartania,építő volt számomra,hogy ez a kiszebáb a vudu bábhoz hasonlítható,és okkultizmus.
köszönöm!

szeretettel ajánlom a youtuben on a Reveal Hidden Reality2 csatornáját,és a kihivottak.blogspot.hu című oldalt!

Re: vélemény a hagyományokról

(Eszter, 2016.03.06 20:41)

Kedves Gyöngyi! Köszönöm a hozzászólást és az ajánlást. Örülök, ha hasznos volt. Szeretettel:Eszter

mosonmagyaróvár, rév út 4.

(preussberger nóra , 2016.01.08 21:15)

Nagyon jó ez az oldal!
Imádom!
Sokszor fogom nézegetni!

Re: mosonmagyaróvár, rév út 4.

(Eszter, 2016.01.12 19:19)

Kedves Nóra!
Örülök, ha tetszett, kívánom, hogy áldássá váljon számodra, és mindannyiunk számára. Szeretettel: Eszter